A rendszerváltás óta nem látott magas szintre emelkedő foglalkoztatás és a folyamatosan süllyedő munkanélküliség nem járt együtt a termelékenység növekedésével az elmúlt években. Ez nem csak magyarországi probléma, ugyanis a világ számos táján küzdenek a termelékenység lassú növekedésével.

A foglalkoztatás növekedésének szerkezetét több tényező befolyásolta: 

• a bővülésben a válságot követően kulcsszerepet kapott a közfoglalkoztatás, amelynek a hozzáadott értéke minimális (finoman fogalmazva: a nemzetgazdasági átlagtól elmaradó),
• sokan tértek vissza a munkaerőpiacra olyanok, akik az átlagosnál képzetlenebben voltak,
• és leginkább az idősebb korosztály foglalkoztatása bővült. Az ő termelékenységük pedig szintén valamelyest gyengébbnek mondható a nemzetgazdasági átlagnál.

Az idősebb generáció munkaerőpiacon tartása (az effektív nyugdíjkorhatár növelése) másfelől segíti a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, ezért mindenképpen szükség volt erre a lépésre. A idősek körében ráadásul a válság előtt az aktivitási ráta hazánkban elmaradt az uniós átlagtól.

Egyre több idős dolgozik

A foglalkoztatási ráta minden korcsoportban javult 2006 és 2017 között (megjegyezzük, azt kifejezetten rossz hírnek tekintjük, hogy a 15-19 évesek között is), ami a legnagyobb mértékben az idősebb korosztálynál érhető tetten. 

Az 55-64 évesen körében a foglalkoztatási ráta a válság előttihez képest jelentősen nőtt, amiben nagy szerepe volt a munkaerőpiaci reformoknak (korkedvezményes nyugdíj, ill. rokkantság felülvizsgálata). A 60 év felettieknél még nagyobb bővülést láthatunk, ez pedig összefügg a nyugdíjkorhatár folyamatos (és még 2022-ig tartó) emelésével, valamint a nyugdíjba vonulás tényleges idejének emelkedésével. 

A 25 és 54 év közöttiek körében jóval visszafogottabb bővülést láthatunk, viszont a köreikben már nagyon közel van a teljes foglalkoztatás. 

Hasonló mintázatot láthatunk, ha nem az arányokat, hanem a foglalkoztatottak számának változását nézzük, ugyanakkor itt már a 25 és 34 év közöttiek körében masszív visszaesést tapasztalhatunk, annak ellenére, hogy a foglalkoztatási rátájuk növekszik. Ez pedig nem másnak az eredménye, mint a 90-es évekre jellemző visszaeső születésszámnak és elöregedésnek. (Mint azt bemutattuk, a csökkenő népesség és az idősödés hatására 2022 és 2025 között elérhetjük azt a szintet, ahonnan már nem nőhet tovább a foglalkoztatás.) 

Rossz hír a termelékenységnek

Mindez azért fontos, mert a munkavállalók termelékenysége függ az életkoruktól. A szakképzettség megszerzése után a munkatapasztalattal folyamatosan növekszik a dolgozók termelékenysége, ugyanakkor a középkorúvá válással a "skillek" elkezdenek kopni, az új technológiához csak részben alkalmazkodik (elavuló szaktudás) az idősebb munkavállaló, és az egészségi állapot is romlik, ami a fiatalabb korosztályoknál nem jelent kockázatot. Nagyságrendileg az IMF egy becslése szerint 40-50 éves korig nő a termelékenység, utána kezdhet csökkenni, 55 év felett pedig már érdemben visszaesik.

Az IMF szerint habár Magyarországon most még nem számít rossznak a korösszetétel, az idő előrehaladtával folyamatosan romlani fog. Amíg 2014-ben a dolgozók 14%-a volt 55 és 64 év közötti, addig 2030-ra már 23% fölé kerül ez a szám. Az előrejelzés alapján 2035-re 26,5%-os rátát láthatunk majd, vagyis kifejezetten gyors az elöregedés a munkaerőpiacon.

A Portfolio számítása szerint az 55-64 éves korosztály ma már a foglalkoztatottak 15,5%-át teszi ki, miközben tíz évvel ezelőtt még 10% körül mozgott a ráta. Ennél is magasabb az 55-74 évesen aránya, amely a 17%-ot közelíti. 

Ez is magyarázza, hogy az elmúlt években nem tudott érdemben nőni a termelékenység, és az elöregedés a következő időszakban is jelentős termelékenységi veszteséget okoz. 

Eközben nagyon meredeken eshet a 25 és 54 év közöttiek száma: 

Így nálunk az egyik legnagyobb az elöregedés negatív hatása a termelékenységre Európában, évente 0,4%-ponttal fogja vissza azt. Ez pedig azért baj, mert a teljes tényező termelékenység alakulása kulcsfontosságú a gazdaság hosszú távú növekedése szempontjából. 

A jó hír az, hogy az öregedésnek a negatív hatását mérsékelni lehet, mégpedig azzal, ha az egészségügyi rendszer nagymértékben javul, így az idősebb munkavállalóknál fellépő egészségügyi problémák kevésbé okoznak tartós kiesést a munkából, illetve a munkaképességük kevésbé sérül. Ez szignifikánsan csökkentheti az elöregedés termelékenységre gyakorolt negatív hatását. A dolgozók képzése és átképzése szintén segíthet elkerülni az idősebb dolgozók nagymértékű termelékenységcsökkenését azáltal, hogy csökkentjük a kockázatát a szaktudás elavulásának, és támogatjuk őket abban, hogy lépést tartsanak a technológiai fejlődéssel.