Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének elnöke elmondta, nemcsak a nagy-, de a kis- és középvállalkozásoknál is átlagosan 10 százalék körüli vagy afeletti fizetésemelést hoz a legtöbb helyen az idei év. Ugyanakkor a szakszervezeti vezető kiemelte: a dolgozók sok helyen nincsenek tisztában a munkaerőhiány hatásaival, emiatt sok vezető még mindig nemkívánatos gyakorlatokat alkalmaz. Példaként említette, hogy volt olyan vállalkozás, amely - akár tisztességtelen módszereket is alkalmazva - arról győzte meg a dolgozókat, hogy lépjenek ki a szakszervezetből, ezáltal jelentős hátrányt okozva az érdekvédelmük terén.

Buzásné Putz Erzsébet szerint szintén gondot okoz sok cégnél, hogy a középvezetői réteg visszaél döntési jogköreivel. Példaként említette, hogy a tárgyalások során a fix alapbéremelés mellett a differenciálható rész elosztásánál sokan nem a teljesítményt vették figyelembe, hanem a bérrendezést szubjektív szempontok szerint, akár szimpátiaalapon döntötték el.

Kitért arra is, hogy a cégek között is megindult a verseny a munkaerőért. Egy adott ipari parkon belül a konkurencia akár magasabb fizetéssel, akár a pótlékok, bónuszok rendszerével könnyebben át tudja csábítani a munkavállalót, s a dolgozók közül is egyre többen váltanak. Sokaknál már nem a fizetés az egyetlen szempont, hanem az úgynevezett hangulat- és közérzetjavító intézkedéseket is egyre inkább figyelembe veszik. Idetartozik többek közt a rugalmasabb időbeosztás, a munkaközi szünetek vagy akár a munkavédelmi felszerelések minősége.

A bértárgyalások során több vállalatnál tartottak a szakszervezetek figyelmeztető munkabeszüntetést, illetve a sztrájkbizottságok megalakulása még a demonstrációk előtt is hatékonyan nyomást gyakorolt a vállalatok vezetőire. A problémát az alacsony, 4-5 százalék körüli bérajánlások okozták, valamint a differenciálások során tapasztalható visszásságok. Ugyanakkor a legtöbb helyen nem ez volt a jellemző, mivel a cégek a bérrendezés szükségessége mellett rendelkeztek a 10-14 százalék közötti emeléshez szükséges forrásokkal. Az alapbér emelése mellett nagyobb hangsúlyt kapott a béren kívüli juttatások bővítése is, amelyeknek fontos eleme a nyugdíj- és egészségügyi megtakarítások lehetősége.

A versenyszféra elemi érdeke ma már a dolgozók megtartása, mivel a potenciálisan új munkaerő nem mindenhol áll rendelkezésre. Szakértők szerint a magyar gazdaságnak még több százezer, bizonyos becslések szerint félmilliós munkaerő-tartaléka van, ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, az ország bizonyos részein sokaknak olyan alapvető területeken vannak hiányosságaik, mint a munkakezdési idő betartása, a kulturált megjelenés vagy a belső kommunikáció. A cégek egyelőre kivárnak, de a szakszervezeti tapasztalatok szerint már megjelent az a vállalati réteg, amely elgondolkozott bizonyos termelési egységeinek kiviteléről az országból, ám általánosságban ez még nem jellemző.